Legendás stadion egy legendáról elnevezve. Bemutatjuk a Puskás Arénát

A Puskás Aréna Magyarország legnagyobb befogadóképességű, sport- illetve zenei rendezvények lebonyolítására egyaránt alkalmas létesítménye, a magyar labdarúgó-válogatott elsődleges hazai pályája. 2002-ig a Népstadion, majd 2019-ig a Puskás Ferenc Stadion nevet viselte.

20 % kedvezmény a FAN shopban található szájmaszkokra 2021. január 31-ig 

Népstadion: életforma és életérzés, ahol legendák léptek pályára és színpadra

A Népstadionnak, amelyet már a XIX. század vége óta terveztek felhúzni, de végül 1953-ban adták át, összesen ötvennyolc (!) alkalommal készítették el az építési tervét. Ebből Hajós Alfréd, első újkori olimpiai bajnokunk egymaga hatot jegyez. A Népstadion egyébként nemcsak kinézete miatt számított a világ legmodernebb sportlétesítményének a megnyitáskor, hanem azért is, mert előregyártott vasbeton szerkezetből korábban hidakat építettek, stadiont soha. Ezt felülírták Budapesten.

népstadion_budapest

A „Nepstadion” ugyanazt jelentette, mint a Bernabeu, a Maracana, a San Siro, a Wembley. A futball nagyságát és különleges társadalmi hatását, a nemzeti büszkeség labdarúgó-világszínvonalból fakadó nem jelentéktelen részét. Az életforma meg annyit tett, hogy pesti családok sokasága alakította a vasárnapi ebéd időpontját a meccskezdéshez, a vidéki famíliák pedig egész napjukat az apuka és a fiú(k) fővárosi „felmenésének” rendelték alá.

A kezdeti évtizedekben idehaza még alig akadt autó, de ha mérkőzést rendeztek a zuglói „szentélyben”, akkor a Népstadion (Stefánia) út rendszerint teljes szélességében megtelt átszellemült gyalogosokkal, akik alig várták már, hogy felhangozzék Hidas Frigyes Sportindulója, és kezdődjék a játék. A nyitány 1953. augusztus 20-án zajlott. Tért ölelő program volt: reggel kilenckor indították éppen annyi – tízezer – résztvevővel, ahány békegalambot reptettek fel, és este fél héttől kézilabda-bemutató zárta a műsort „hazánk nagy békeművében”, ahogyan az átadás idején a Népstadiont hivatalosan emlegették. A fő szám, a Honvéd–Szpartak Moszkva labdarúgó-mérkőzést a magyar–norvég atlétikai viadal után, fél öttől tartották. Addigra alighanem elfogyott az az 56 ezer pohár kristályvíz, 46 ezer pohár kisfröccs, 32 ezer pohár sör és 25 ezer pohár szörp, amellyel a szurkolókat ellátni hivatott büfévállalat előzetesen kalkulált.

nepstadion_stadion_1953_budapest

A magyar válogatott 99 győzelmet aratott a Népstadionban

Az első válogatott-találkozón, az 1953. november 15-én tartott magyar–svéden 80 ezres publikumot jegyeztek. Tíz nappal „az évszázad mérkőzése”, a londoni 6:3 előtt egyáltalán nem volt örömünnep, néhány játékost a szüneti 0:0, majd a meccsvégi, még nagyobb csalódást keltő 2:2 dühében leköptek a drukkerek. A Népsport is kénytelen volt megírni Több tanulság, mint dicsőség című cikkében: „A közönség egy része a mérkőzés után hangos füttyszóval és különböző bekiáltásokkal adott kifejezést elégedetlenségének.”

1955. március 27-én minden idők bajnoki nézőcsúcsát jelenthették a Népstadionból. A Dózsa–Dorog, Honvéd–Kinizsi kettős találkozón 98 ezer ember tolongott, de csak egy gólt látott: azt a dorogi Molnár József érte el.

Az 1955. október 16-án rendezett magyar–osztrákon (6:1) örök rekord keletkezett a 104 ezer szurkolóval; a válogatott-meccsek 1955-ös nézőátlaga amúgy is kerek százezer volt. A fizetőnéző-csúcs is akkoriban született: a magyar–olaszra (2:0) 95 512 drukker váltott belépőt. A jegyszedők ugyancsak prosperáltak, mivel több évtizedes szokássá vált, hogy a bejáratoknál a bilétákat ellenőrzők zsebébe csúsztattak egy tízest (majd húszast, szélsőséges esetben ötvenest), és máris be lehetett menni.

A 2001-es esztendő drámai volt: akkor került nyilvánosságra, hogy életveszélyes a felső karéj egy része. A teljes szerkezetet már az 1998-as atlétikai Európa-bajnokság előtt megerősítették, és a beavatkozást a bennfentesek életmentőnek nevezték. Majd Orbán Sándor igazgató az új évezred első esztendejében kijelentette: „Amikor a lezárásról döntöttem, éppen ötször annyi kődarab esett le, mint egy évvel korábban.” Így aztán a látogatottság szempontjából már csak a fél házat keresztelték át 2002. április 2-án, a névadó hetvenötödik születésnapja alkalmából Puskás Ferenc Stadionnak. A 2004-es magyar–brazilra viszont 44 ezer szurkolót engedtek be, miután az MLSZ felkérésére az Építésügyi Minősítő Intézet a következő mérnöki és biztonságtechnikai szakvéleményt adta: „A felső karéj alsó szektorai kinyithatók, statikailag stabilak és biztonságosan megközelíthetők, a belső terekben sem áll fenn a törmelékleszakadás veszélye.

nepstadion_stadion_1965_budapest

A magyar labdarúgás otthona 

Aztán Puskás Ferenc gyászszertartásán is érződött a magyar futball kiüresedése: hazánk leghíresebb fiától hétezren vettek búcsút 2006. december 9-én a róla elnevezett stadionban. Ennek ellenére a legmélyebb tisztelettel gondol az ember a Népstadiont fogalommá tévőkre Kocsis Sándortól Hidegkuti Nándorig, Sándor Károlytól Czibor Zoltánig, Machos Ferenctől Tichy Lajosig, Sipos Ferenctől Mészöly Kálmánig, Bene Ferenctől Fazekas Lászlóig, és folytathatnánk napestig.

A 61 éves létesítményben 2014. július 24-én játszották az utolsó futballmérkőzést. A Ferencváros 2-1-es vereséget szenvedett a horvát HNK Rijekától az El-selejtezőben. Ez év augusztusától a zöld-fehérek az új stadionban, a Groupama Arénában játszották további mérkőzéseiket.

A stadionban számos kulturális rendezvényt, megakoncerteket is tartottak az elmúlt évtizedek alatt: játszott itt Louis Armstrongtól a Queenen át a Rolling Stones, továbbá az AC/DC, Metallica, U2, Depeche Mode és még sorolhatnánk.

A Népstadion 61 éven át nemcsak a magyar válogatott, de az egész magyar labdarúgás otthona volt, ahol több mint 1200 futballmeccset rendeztek. 103 alkalommal volt minimum 70 ezer szurkoló a futballmeccsen – és megtelt további két alkalommal, amikor 68 ezerben limitálták a nézőszámot –, generációk édes otthonává vált.

nepstadion

Puskás Ferenc Stadionból Puskás Aréna lett

Az épület nagyon rossz állapotban volt. Különféle tervek születtek felújítására, bővítésére, illetve újjáépítésére, de csak az életveszélyes felső karéjt erősítették meg. Magyarország pályázott a 2004-es, a 2008-as és a 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokság rendezésére. A pályázatokban csak a Puskás Ferenc Stadion átépítése szerepelt. 2008-ban a kormány részére készült egy tanulmány egy új 30 + 25 000 fős stadion építéséről. 2008 decemberében Gyenesei István önkormányzati miniszter bejelentette, hogy a Puskás Stadion építésére nem áll rendelkezésre forrás.

2014 tavaszán a Magyar Labdarúgó-szövetség az újonnan felépülő stadionnal megpályázta a 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokság egyik helyszínét. 2014. szeptember 19-én az UEFA bejelentette, hogy a 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokságon három csoportmérkőzést és egy nyolcaddöntőt rendezhetnek a stadionban.

puskás aréna_építészek

forrás: Magyar Olimpiai Bizottság

A stadion építése és átadása

2016 februárjában kezdték lebontani a régi stadiont, s augusztus 24-én már csak a főépület állt. 2019 áprilisában bejelentették, hogy a stadion szerkezetkész. Innentől a létesítmény Puskás Aréna néven szerepelt a híradásokban. 130 ezer köbméter beton, 19 ezer tonna betonacél, 12 ezer tonna gyártott acélszerkezet, 50 méter magasság, 316 méteres hosszúság, 38 darab, 40 méter magas pilon – ez mind a stadion tulajdonsága. Ebből született meg Közép-Európa legnagyobb befogadóképességű multifunkcionális arénája, a Puskás Aréna.

1000 fő dolgozott naponta a létesítmény építésén, ebből több mint 600-an csak a szerkezetépítéssel foglalkoztak. Az épület beépített alapterülete 60 703 m², maximális befogadóképessége 67 155 fő. 2019 júniusában bejelentették, hogy a stadion nyitó mérkőzését a magyar válogatott játssza Uruguay ellen 2019. november 15-én, amely alkalommal ünnepélyesen is elbúcsúztatták a korábban már visszavonult Gera Zoltánt is.

2019. október 28-án az összes jegy két óra leforgása alatt elővételben elfogyott. A találkozót 2–1-re Uruguay nyerte meg, az új stadion első gólját Edinson Cavani, az első magyar gólját Szalai Ádám szerezte. Az első nemzetközi kupadöntőt szeptember 24-én a Bayern München és a Sevilla (2:1) csapatai vívták egymással az aréna gyepén.

Rangos díjakban részesült a Puskás Aréna

A magyar futball-szentély nyerte meg a 2019-es Év stadionja versenyben a közönségi díjat. 19 ország létesítményei közül választhatták ki az öt legjobbat a szavazók. A Puskás Aréna 30 ezer szavazatból közel 15 ezret zsebelt be.

2020-ban pedig a világ legjelentősebb kommunikációs dizájn versenyén lett első helyezett a Puskás Aréna. A “wayfinding”, azaz a látogatóirányító rendszer és arculat kategória díját nyerte el. Az épület belső tájékoztatási rendszere könnyen érthető és követhető jelekkel segíti a látogatót a tájékozódásban. Fontos szempont az épület arculata is.

Európa-bajnokság 2020 mérkőzések a Puskás Arénában

2021. június 15., 18:00: Magyarország-Portugália
2021. június 19., 15:00: Magyarország-Franciaország
2021. június 23., 21:00: Portugália-Franciaország
2021. június 28.: nyolcaddöntő (C1 – D/E/F3)

 

Szerkesztette: Bazsó Tímea
felhasznált források: 24.hu, Magyar Nemzet, Wikipedia