A görög védekezés diadala – a 2004-es Európa-bajnokság története

Olvasási idő: 6 perc

Szerző: Szikora Tamás

Nem állíthatjuk, hogy a 2004-es Európa-bajnokságon Görögország játszotta a legszebb focit, azt viszont igen, hogy a legeredményesebbet, hiszen elhódították a trófeát. Sikerükre senki nem számított, az egyik legesélytelenebbekként mégis valódi történelmi csodát értek el. Lássuk, mi történt a Portugáliában megrendezett eseményen.

Kövesd közösségi oldalainkat, ahol további érdekességeket osztunk meg:

Facebook Instagram TikTok

Már a selejtezőben is voltak előjelek

A rendezés jogát Portugália kapta, melynek válogatottjával szemben jelentős elvárásokat támasztottak. Bár 2000-ben csak az elődöntőig jutottak, de olyan sztárok alkották a keretüket, mint Luis Figo, Pauleta, Deco vagy Nuno Gomes. Szövetségi kapitányuk pedig a Brazíliával 2002-ben világbajnokságot nyerő Luis Felipe Scolari volt. A szervezés jogán a selejtezők adta teherrel sem kellett számolniuk, nem úgy annak az 50 országnak, akik a maradék 15 helyre pályáztak.

A címvédő Franciaország, Dánia, Csehország, Svédország, Németország, Anglia, Bulgária, Olaszország, Svájc, illetve nagy meglepetésre Görögország jutott ki egyenes ágon, a másodikok pótselejtezőre kényszerültek. Azok során Spanyolország Norvégia ellen, Hollandia Skócia ellen, míg Horvátország Szlovénia ellen vívta ki a továbbjutást. Oroszország Walest legyőzve, Lettország Törökországot kiejtve kvalifikált, önálló államként először.

Ebből a mezőnyből mégis Görögország teljesítménye volt az, ami valamennyi néző számára meglepetést okozott.

A csapatot 2001-ben már Otto Rehhagel irányította, aki korábban már komoly sikereket ért el több német klubnál, a görög kispaddal viszont komoly kihívást vett a nyakába. Az Eb-selejtezők eleje nem is sikerült túl jól, a spanyolok és az ukránok is 2:0-ra nyertek ellenük, ezt követően viszont komoly fordulatot vett a történet.

A folytatásban egy gólt sem kaptak és veretlenül vitték végig a hátralévő meccseiket.

Hiába való magyar remények

Hosszú ideje vártak már arra a magyar szurkolók, hogy hazánk végre ismét kijusson egy világeseményre és időnként voltak villanások, de ezeket valahogy mindig csalódások követték. Ez csak megerősödött a 2004-es Eb selejtezőket követően, melyre már Gellei Imre vezette ki a csapatot. Válogatottunk a 4. csoportba került, amit aztán Svédország nyert 17 ponttal, mögöttük a lettek zártak 16 ponttal, megelőzve a 13 pontos Lengyelországot és 12 egységet összekaparó válogatottunkat. Bár szépen indultunk, az első hat meccs után mindössze egy vereséget számoltunk, az utolsó két találkozó azonban eldöntötte a továbbjutást.

Lettország 3:1-re, Lengyelország pedig 2:1-re nyert ellenünk.

Görögországgal senki sem számolt

A görögök nagyon várták az eseményt, hiszen 24 után jutottak ki ismét egy világversenyre, és a selejtezőben is nagyszerűen teljesítettek. Ennek ellenére a fogadóirodák mindössze a 11. legesélyesebbnek tartották őket, figyelembe véve, hogy az A csoportban Portugália, Spanyolország és Oroszország mellé kerültek, tehát már a továbbjutás is kérdőjelesnek tűnt. Minden kételyre rácáfoltak azonban a nyitómérkőzésen, amikor meglepetésre legyőzték a házigazdákat (2:1), aztán jött egy döntetlen (1:1) a spanyolokkal, így az is belefért, hogy a végén 2:1-re kikapjanak az oroszoktól. Végül másodikként jutottak tovább a csoportból a portugálok mögött, de azzal senki sem számolt, hogy a fináléig kapott gól nélkül menetelnek majd.

Meglepetések születtek azonban másutt is. Olaszország például csak harmadik lett a C-csoportban Svédország és Dánia mögött. Bár hozzá kell tenni, hogy az olaszok ugyanúgy 5 pontot gyűjtöttek, mint két legfőbb riválisuk, azok viszont egymással játszottak az utolsó fordulóban, az ottani 2:2-es döntetlen pedig tökéletes eredménynek számított ahhoz, hogy mindkét csapat negyeddöntős legyen, kiejtve ezzel az azzurikat.

A 2002-es vb ezüst után ugyancsak meghökkentő volt, hogy Németország sem jutott tovább a D csoport négyeséből, ahol csak két döntetlenre futotta tőlük Lettország és Hollandia ellen. Előbbit ugyan megelőzték, de teljesítményük kevés volt ahhoz, hogy a hollandokkal és a csehekkel versenyben legyenek. Papírformát hozott viszont a B-csoport, ahol Franciaország és Anglia simán kiejtette Horvátországot és Svájcot, az egymás elleni mérkőzéseken pedig a franciák drámai végjátékban fordítottak fordítottak Zinédine Zidane 90. perc után született duplájával.

A meglepetések nem értek véget

A negyeddöntőben Portugália összekerült Angliával, melynek keretét igazi klasszisok alkották, nem véletlen nevezték el őket az aranygenerációnak. Bár trófeát együtt végül egyszer sem nyertek, mégis olyan játékosok alkották a keretet, mint David Beckham, Steven Gerrard, az ifjú Wayne Rooney, Michael Owen, Frank Lampard, vagy éppen a Neville fivérek.

Bár a vezetést már a harmadik perc után megszerezték, és sokáig tartani is tudták, a 83. percben Hélder Postiga egyenlíteni tudott. Ez később, mondani sem kell, hosszabbítást jelentett, ahol Rui Costa a 110. percben szerzett vezetést, de Lampard egyenlítése után büntetők jöttek. Ekkor történt az Eb történelmének egyik legemlékezetesebb pillanata: a szinte mindig magabiztos Beckham konkrétan az égbe lőtte a labdát. Mégsem ez jelentette a vesztüket, hanem Darius Vassell kihagyott lövése.

Ugyancsak 11-esek után dőlt el a Svédország – Hollandia meccs (utóbbi javára). Csehország pedig simán elintézte Dániát (3:0). Görögország sokak meglepődésére azonban 1:0-ra legyőzte Franciaországot. Hiába álltak fel a címvédők olyan nevekkel, mint Zidane, William Gallas, Lilian Thuram vagy éppen David Trezeguet és Thierry Henry, a Rehhagel által alkalmazott zónavédekezés nyerőnek bizonyult. A középpályán abszolút nem hagyták érvényesülni a franciákat, Angelos Charisteas pedig élni tudott lehetőséggel egy jobb oldali beadás után.

A görögök számára ezek után a csehek következtek, keretükben a 2003-ban aranylabdás Pavel Nedveddel, Jan Kollerrel, Milan Barossal, valamint Petr Čech kapussal. Csehország ekkoriban egészen látványos focit játszott, itt viszont tehetetlennek bizonyultak, még Nedved is megsérült. Segítségükre lehetett volna, ha eljutnak a büntetőkig, ezt azonban Traianos Dellas gólja akadályozta meg, amire már nem jött válasz.

Görögország elképesztő dolgot ért el ezzel, a döntőben viszont ugyanúgy a házigazda Portugália várt rájuk, mint a nyitómeccsen, miután a házigazda 2:1-re legyőzte Hollandiát.

Az első gólt a portugáloknak az ekkor még csak 19 éves Cristiano Ronaldo szerezte, akinek akkoriban ez volt az első nagytornája. Később Maniche megduplázta előnyüket, és bár Jorge Andrade öngólja jelentett némi reményt az ellenfélnek, Hollandia mégsem tudott egyenlíteni.

Ronaldo egyébként a csoportmeccsen is betalált a görögöknek, így hát a lisszaboni Estádio da Luzban helyet foglaló helyi nézők joggal várták, hogy a fiatal sztárjátékos feltöri ellenfelük betonbiztos védelmét. A portugálok támadószellemű és alapvetően hatékony játéka viszont mit sem ért, a forgatókönyv gyakorlatilag ugyanaz volt, mint korábban, Charisteas pedig ezúttal is gólt szerzett, megint 1:0 lett a vége.

 

Ez már Eb-aranyat jelentett Görögországnak, melynek válogatottját a 2010-es világbajnokságig irányította Otto Rehhagel. A német edzővel a labdarúgás történelmének egyik legnagyobb sztoriját hozták össze, éppen abban az esztendőben, amikor a nyári olimpiát is megrendezték Athénban.

Érdekességek a tornáról

  • Franciaország 1984-es sikere óta Portugália volt az első, amely házigazdaként bejutott az Eb döntőjébe.
  • Kizárólag ezen az Eb-n alkalmazták az aranygólt váltó ezüstgól szabályát. Ennek értelmében, ha a hosszabbításban egy csapat betalált, arra az adott játékrész végéig még volt lehetősége válaszolni az ellenfélnek.
  • A görög válogatott neve lett a kilencedik, amely felkerült az Eb-trófeára.
  • Görögország később nem nyújtott hasonló teljesítményt. A 2006-os vb-re nem jutottak ki, a 2008-as Eb-n és a 2010-es világbajnokságon pedig a csoportkör volt a végállomás.
  • Dmitrij Kiricsenko (Oroszország) szerezte az Európa-bajnokságok történelmének leggyorsabb gólját. 67 másodperc kellett hozzá a Görögország elleni csoportmeccsen.
  • Angelos Charisteas volt Görögország egyik kulcsembere. Akkoriban a Werder Bremenben játszott, a válogatottban pedig Spanyolország, Franciaország és Portugália ellen is betalált a 2004-es Eb-n.
  • A torna gólkirálya Milan Barossa (Csehország) lett.
  • Mindenki nagyon nyíltan beszélt egymással. Megbeszéltük, hogy most az egyszer van esélyünk arra, hogy történelmet írjunk. Tudtuk, hogy erre soha többet nem kerülhet sor. Elhatároztuk, hogy a döntőben is mindent megteszünk ezért…” – mondta el utólag a görög válogatott középpályása, Vasilios Tsiartas.