Olvasási idő: 4 perc
A Bajnokok Ligája a világ labdarúgásának legrangosabb klubversenye, amelynek győztesét általában a szakma és a rajongók is az adott év legjobb csapatának tartják. Az UEFA azonban úgy döntött, itt az ideje egy jelentősebb formátumváltásnak, így a 2024/25-ös szezontól jócskán átalakul majd a legnépszerűbb európai kupasorozat. De miért van szükség a változtatásra?
Kövessék közösségi oldalainkat, ahol további érdekességeket osztunk meg:
A régi rendszer megszűnik, az új pedig nagyobb izgalmakat ígér
Végleg lezárult egy korszak a Bajnokok Ligájában. Búcsút intünk az eddigi nyolccsoportos, 32 csapattal játszott rendszernek, és ezzel együtt a hagyományos csoportköröknek is. A selejtezőkből ezidáig mindig 8 együttes jutott tovább, 24 csapat pedig az előző idényben elért eredményeinek köszönhetően kezdhette meg az elitsorozatot, köztük a korábbi Európa-liga címvédő is.
Korábban az egyes csoportokban a csapatok körmérkőzéses rendszerben mérkőztek meg egymással. Egy csapat hat meccset játszott, azaz mindegyik csapat legalább kétszer lépett a pályára, egyszer pályaválasztóként egyszer pedig idegenben. Minden csoportból az első két helyezett jutott tovább a tavaszi nyolcaddöntőbe. A csoportok harmadik helyén végző csapatok, a tavaszi folytatás során az Európa Liga egyenes kieséses szakaszába kerültek.
forrás: eurosport.com/foto: Getty Images
Új izgalmakat ígérő mérkőzések, több pénz?
Az új idénytől azonban mindez megváltozik, a svájci modell alapján, 32-ről 36-ra növelik a résztvevő csapatok létszámát. Minden csapat négy hazai és négy idegenbeli összecsapáson méretettheti meg magát.
A szabályváltozások egyik fő oka, hogy az előre lefutott csoportkörök helyett, a kiélezett, több izgalmat ígérő mérkőzéseké legyen a főszerep. A változtatás egyik célja, hogy az európai óriások között több mérkőzés legyen, mely által a profit is növelhető. A nagy klubok ugyanis gyakran panaszkodnak arra, hogy az olyan csapatok elleni csoportmérkőzések, mint a Ludogorets Razgrad, a Malmö FF, a Viktoria Plzeň, a Club Brugge és a Dinamo Zagreb nem túl vonzóak a nézők számára. Ezért aztán mind a bevételeknek, mind a nézettségnek növekednie kellene. A kevesebb néző pedig kevesebb bevételt generál… Az UEFA elnöke, Aleksander Čeferin egyértelműen üdvözli a reformot, mint mondta: „Az UEFA ezzel egyértelműen jelezte, hogy tiszteletben tartja a labdarúgás alapelveit és a versengés tisztességét, amely összefügg a játék, a sport minőségével is.”
A csoportkörös rendszer helyett a nyolcaddöntő résztvevői egy ligatáblázat alapján lesznek meghatározva, ahol minden résztvevő klub nyolc másik egyesülettel találkozik majd. A legjobb 24 csapat jut tovább a kieséses szakaszba, közülük nyolc közvetlenül a nyolcaddöntőbe. A 9. és 24. helyen végző csapatok rájátszásban mérkőznek meg, hogy biztosítsák helyüket a legjobbak között. Hasonló sors vár majd több nemzetközi klubversenyre, így az Európa-ligára és a Konferencia-ligára is. „Nagyon örülök, hogy egyhangú volt a döntés. Ez is bizonyítja, hogy az európai labdarúgás most egységesebb, mint korábban valaha” – mondta Čeferin.
Szuperligává alakítanák a Bajnokok Ligáját?
Tény azonban, hogy a kisebb, szerényebb anyagi bevétellel rendelkező klubok számára a Bajnokok Ligájába jutás emiatt még nehezebb, mondhatni lehetetlen feladat lesz. A szakértők egyértelműen tartanak attól, hogy a reform csak tovább növeli majd a szakadékot az európai klubok között. Persze, valahol várható volt, hogy a 2024–2025-ös szezon közeledtével, az UEFA nagyobb hangsúlyt fektet majd a marketingre, a bevételek mintegy pótlására és az érdektelennek tetsző csoportmérközések kizárására. Sajnos köztudott, hogy a Bajnokok Ligájának a csoportkörei egyre kevesebb vonzerővel bírnak a nézők számára. Ellenben „az új formátumban minden meccs, minden gól és minden pont számítani fog” – állítja az UEFA közleményében, hangsúlyozva, hogy az 2024–2025 idény egy izgalmas új kezdetet jelent az európai klubtornák történetében, hiszen a liga mezőnye is bővülni fog.
Érdekesség, hogy az új formátum több hasonlóságot mutat a Szuperliga terveivel, amely ellen korábban az UEFA képviselői, köztük Aleksander Čeferin elnök is heves kampányt folytatott (gyakorlatilag ma is tiltakozik ellene). A verseny jelenlegi formája 1992–1993-as szezonban már létezett, amikor a francia Olympique de Marseille győzedelmeskedett.
A formátumváltásra tehát 22 hosszú év után kerül sor. Hogy az UEFA döntése mi mindent hozhat magával, és milyen hatással lehet majd a labdarúgás világára még korai volna vitába bocsátkozni. Mindenesetre az UEFA-nak gondolnia kellene arra is, hogy egy reformnak az olyan kisebb klubok és országok, mint például Magyarország, Csehország, Belgium, Svájc vagy épp Horvátország érdekeit is szolgálnia kellene.
