Az éjjel soha nem érhet véget – a 2016-os Európa-bajnokság története

Olvasási idő: 6 perc

Szerző: Szikora Tamás

Miután az UEFA úgy határozott, hogy az 1996-os bővítés után tovább emeli az Európa-bajnokság résztvevőinek számát, 2016-ban már 24 ország küzdhetett a kontinenstornán, ami a selejtező sorozatokkal régóta hadilábon álló magyar válogatott előtt is komoly lehetőséget teremtett. Bár kalandos úton, de végül sikerült a kijutás, majd olyan dolgok következtek Franciaországban, amit a hazai szurkolók sosem felednek.

Kövessék közösségi oldalainkat, ahol további érdekességeket osztunk meg:

Facebook Instagram TikTok

Sűrűbbé vált a mezőny

Az UEFA végrehajtó bizottsága 2008-ban határozott arról, hogy a 2016-os tornától kezdve 24 ország játszhat az Európa-bajnokságon. Ezzel tehát újra megemelték a helyek számát, hiszen annak idején a fő eseményen még csak négyen, később nyolcan, aztán 16-an szerepelhettek. Amikor kihirdették, hogy már 24-en lesznek ott a csoportkörben, sokan aggódni kezdtek a színvonal visszaesése miatt, mondván nincs annyi ütőképes válogatott Európában, hogy ez ne a mezőny felhígulásával járjon. Ám a későbbiek bebizonyították, hogy a kétkedőknek nem lett igazuk.

Ezzel ugyanis olyan válogatottaknak is lehetőséget adtak, akik az erősorrendet illetően inkább a középmezőnybe voltak sorolhatók, vagy a kijutáshoz korábban egy vagy két lépésre voltak. Pont úgy, mint Magyarország is a 2012-es Eb selejtezői során. A módosítás persze a kvalifikációs rendszerben is változásokat eredményezett. A csoportokból az első kettő helyezett mellett a legerősebb csoportharmadik is automatikusan kijutott, míg a többi harmadik helyezett készülhetett a pótselejtezőre, ahol oda-visszavágós párharcon lehetett kivívni a részvétel jogát.

A házigazda szerepét Franciaország töltötte be, így nekik nem kellett jelen lenniük a selejtezőben, ahonnan egyenes ágon jutott ki Csehország, Izland, Törökország, Belgium, Wales, Spanyolország, Szlovákia, Németország, Lengyelország, Anglia, Svájc, Észak-Írország, Románia, Ausztria, Oroszország, Olaszország, Horvátország, Portugália és Albánia.

Pótselejtezőről ment tovább Ukrajna, miután legyőzték Szlovéniát, Svédország a dánokat felülmúlva, Írország a bosnyákok elleni sikerrel, illetőleg Magyarország. Válogatottunk azonban elképesztő fordulatokat követően jutott el a Norvégia elleni párharcig, ahol két győzelemmel sikerült kiharcolni az Eb-szereplést.

Megtört az átok

A sikertelen és csúfosan véget érő vb-selejtezők után nagy kérdés volt, ki vegye át Egervári Sándor helyét, végül Pintér Attilára esett az MLSZ választása. Vezetésével azonban elég ingatagnak látszott a csapat, rögtön az első észak-írek elleni meccsen kikaptunk, így a vezetőség nem gondolkodott sokat, menesztette a szakembert. Tudták jól, mekkora esélyt szalasztanánk el, végül egy meglepő húzás jött, az akkor még a Hertha BSC utánpótlásában dolgozó Dárdai Pálnak adtak esélyt.

Ez bejött, olyannyira, hogy bár kevés ideje és lehetősége volt, stabillá tette a válogatottat a masszív védekezésre és olyan rutinos játékosokra építve, akikkel néhány évvel ezelőtt még maga is együtt ölthette fel a címeres mezt. Végig hiteles tudott maradni, főleg úgy, hogy irányítása alatt tétmeccsen nemzeti együttesünk veretlen maradt. Minden jól haladt tehát, azonban teljesítményére korábbi klubja is felfigyelt, ahol játékosként legendává vált. A Hertha számíthatott a segítségére, oda azonban szerződés kötötte és a németek nem nézték jó szemmel, hogy két helyen kell helyt állnia, végül sajnos vissza kellett lépnie a válogatottól.

Helyét Bernd Storck vette át, akivel korosztályos csapatunk az U20-as vb-t is megjárta 2015-ben, és vele kellett volna elérnünk legalább a pótselejtezőt. Bár a dolgok nem feltétlen a tervek szerint alakultak, a cél összejött, így készülhettünk Norvégia ellen. Addigra a szakmai stábon is változtatott, másokkal kezdett el együtt dolgozni a kispadon, de erőfeszítéseit siker koronázta meg.

Miközben nagyrészt a Dárdai-csapatra épített, behívott olyanokat a keretbe, mint Nagy Ádám, Botka Endre és Kalmár Zsolt, a pótselejtezőkön pedig egy erős csapatot láthattunk. Az odavágón Kleinheisler László góljával nyertünk 1:0-ra, a visszavágón pedig Priskin és Böde góljainak köszönhetően 2:1 lett az eredmény. Ezzel biztossá vált, hogy 44 év után újra Európa-bajnokságon szerepelhet Magyarország, egyúttal 30 év után ott lehettünk egy nagytornán. A szurkolók örömmámorban úsztak, az eufória pedig még nagyobbá vált tudván, hogy a norvégok elbízták magukat, a sorsolás idején náluk „Álomsorsolást” kiáltottak a tévések is.

forrás: Funny Football

Portugália megszenvedett velünk, az éjjel pedig nem akart véget érni

Magyarország az F-csoportba került, ahol Ausztria, Izland, illetőleg Portugália volt az ellenfél ebben a sorrendben. A meccsek idején és már előtte is szinte össze forrt a válogatottal a Soho Party dala: Az éjjel soha nem ér véget, amit sokszor teli torokból énekeltek a szurkolók. Így volt ez a nyitányon is az osztrákok ellen, ahol emlékezetes jelenetek zajlottak le.

A vezetést Szalai Ádám szerezte meg, aki már jó régóta várt arra, hogy betalálhasson egy válogatott meccsen, egészen pontosan 550 napot, majd a meccset eldöntve jött Stieber Zoltán, aki 2:0-ra módosította az állást, ez pedig a végeredmény is lett egyben.

forrás: Super Foodball Ever

A folytatásban Izland ellen eléggé megszenvedtünk ugyanis büntetőhöz jutottak a 40. percben, a válaszra pedig elég sokat kellett várni. A csapat a frászt hozta a szurkolókra, de végül az egyik támadásunk során hibázott az ellenfél és egy öngól révén sikerült kiharcolni a döntetlent. A csoport záró találkozóján aztán jött Portugália és ki hitte volna, hogy mi szerezzük meg a vezetést? Gera Zoltán bombája ébresztőt fújt a Cristiano Ronaldo nevével fémjelzett csapatnak, amelynek a továbbjutás múlott azon a meccsen.

A lebonyolítás értelmében a csoportok első két helyezettje, illetőleg a négy legjobb csoportharmadik mehetett tovább a nyolcaddöntőbe. Nekik ehhez akkor az iksz is elegendő volt, ám ezért is komolyan megszenvedtek. Gera góljára jött a válasz Nanitól még az első félidőben, majd Dzsudzsák előbb az 50. percben rúgott gólt, illetőleg öt perccel később is megvillant. Mindkettő után egyenlítettek a portugálok, Ronaldo duplája kellett ahhoz, hogy elcsípjék az egy pontot. A hajtós és gólzáporos meccs után csoportelsőként kerültünk a legjobb 16 közé, ahol újabb erős csapat, Belgium várt ránk.

Sajnos itt már a magyar válogatott elérte fizikai korlátait, a fáradság kijött a csapaton, a belgák pedig egyértelműsítették a fölényüket. A végén Storck egy kicsit még kockázatott is a cserékkel, de ekkor már elég nagy volt a hátrány, végül 4:0-ra kaptunk ki. A kiesés sajnálatos volt, ám a szurkolók itthon és Franciaországban is úgy ünnepelték a mieinket, mintha nyertünk volna, felejthetetlen hangulatot varázsolva.

Ronaldo révbe ért, Portugália trófeával térhetett haza

Ami a többieket illeti, az A-csoportból Franciaország és Svájc, a B-ből Wales, Anglia és Szlovákia, a C-ből Németország, Lengyelország és Észak-Írország, a D-ből Horvátország és Spanyolország, az E-ből pedig Olaszország, Belgium és Írország jutott tovább, az F-ből pedig mögöttünk Izland és Portugália.

A nyolcaddöntőkben a belgák mieinket győztek le, Portugália hosszabbításban egy góllal ejtette ki a horvátokat, a többek között Gareth Bale-t is soraiban tudó walesiek az észak-íreket, a németek nagyon simán a szlovákokat, Franciaország pedig Írországot gyűrte le.

Olaszország 2:0-ra verte a spanyolokat, Lengyelország 1:1-et játszott Svájccal, végül tizenegyesekkel jutottak tovább, a legnagyobb meglepetést pedig Izland okozta. Bár számítani lehetett rá, hogy erősek lesznek, amit a csoportkörben is bizonyítottak, hiszen Portugáliával is döntetlent értek el, arra kevesen mertek volna fogadni, hogy Angliát legyőzik. Pedig ez történt, Wayne Rooney ugyan büntetőből vezetést szerzett már a 4. percben, két percre rá érkezett Ragnar Sigurdsson gólja, majd a 18. minutumban Kolbeinn Sigþórsson találata, amire nem jött válasz az angoloktól.

Következtek a negyeddöntők, ahol kétszer is büntetők döntöttek. Előbb a lengyel – portugál  összecsapáson, ahol másodjára már nem volt szerencséje Robert Lewandowskiéknak. Itt is 1:1 lett a vége, a tizenegyeseknél viszont Portugália teljesített jobban. A Németország – Olaszország találkozón ugyanez lett az eredmény, ott a németek örülhettek a tizenegyeseket követően, ennél pedig sokkal simábban lett elődöntős a házigazda, melynek csapata 5:2-re verte a korábban remeklő Izlandot, Wales pedig 3:1-re simán elintézte a belgákat. Utóbbi is nagy meglepetést okozott, de a legjobb négy között már a papírforma érvényesült, amikor a walesiek 2:0-ra kikaptak a portugáloktól.

Ugyanilyen arányban nyertek a franciák Németország ellen, a döntőben tehát Portugália Franciaországgal került össze. Itt már az elején drámai pillanatok zajlottak le, mivel Ronaldo hamar megsérült, majd a 25. percben könnyek között volt kénytelen elhagyni a pályát. Hiába veszítették el azonban vezérüket, kihúzták a hosszabbításig, ahol Éder 109. percben született gólja döntött. A vége 1:0 lett, Portugália pedig Európa-bajnoki címet ünnepelhetett. Elérték azt, amihez hazai pályán 2004-ben oly közel voltak és bár Ronaldo nem játszhatta végig a meccset, teljesítménye nagyban segítette csapatát a tornán, neki pedig a klubsikerek után a válogatottal is sikerült elnyernie egy trófeát.

Érdekességek a tornáról

  • A Portugália és Franciaország közötti döntő a Stade de France-ban az Eb-k 15. fináléja volt, de az első, amely 90 perc után gól nélkül ért véget.
  • Renato Sanches 18 évesen és 328 naposan megdöntötte Cristiano Ronaldo (2004-ben felállított) rekordját, amely szerint ő a legfiatalabb játékos, aki egy Eb-döntőben szerepelt.
  • Király Gábor, aki a magyar válogatott elsőszámú kapusa volt, ekkor új rekordot állított fel, mivel ő lett a legidősebb játékos, aki egy Európa-bajnokságon szerepelhetett.
  • Izland lett az első olyan ország, amelynek lakossága nem haladja meg az egymillió főt, viszont válogatottjuk kijutott egy Eb-re.
  • „Rengeteg trófeát nyertem a pályafutásom során, Bajnokok Ligáját, nemzeti bajnokságokat és kupákat több országban, de a 2016-os Európa-bajnokság volt a legfontosabb trófea, amit megnyertem. Fantasztikus este volt, rengeteg érzelemmel. Különleges íze van annak, ha Portugáliával nyerünk” – emlékezett vissza néhány évvel később a győzelemre Cristiano Ronaldo.
  • Magyarország egy hosszú szériát zárt azzal, hogy kijutott. Előtte Európa-bajnokságon utoljára 1972-ben szerepelt, világbajnokságon pedig 1986-ban.