A legnagyobb magyar sikerek – az 1964-es Európa-bajnokság

Olvasási idő: 4 perc

Szerző: Szikora Tamás

Egyre közeledik a 2024-es labdarúgó-Európa-bajnokság, így sorozatunkban felidézzük az eddigi kontinensviadalok történelmét. Ezúttal a még mindig csak négy országot számláló 1964-es spanyolországi torna eseményeivel foglalkozunk, amelyen először diadalmaskodott a házigazda. Mindemellett a magyar válogatott is itt érte el mindmáig legjobb Eb-eredményét.

Kövesd közösségi oldalainkat, ahol további érdekességeket osztunk meg:

Facebook Instagram TikTok

Növekvő érdeklődés

Míg az első tornára még csak 17 ország jelentkezett, a négy évvel későbbi eseményre már 29 válogatott próbált helyet szerezni magának. Nem állíthatnánk, hogy egyszerű dolguk volt, hiszen így némileg módosult a kvalifikációs szakasz.

Akárcsak az 1960-os tornánál, itt is az elődöntőig eljutó országok közül választották ki a házigazdát, amely végül Spanyolország lett. Mellettük a legutóbbi kiíráshoz képest jelentősen javuló dánok, a címvédő Szovjetunió és a selejtezők során nagyszerűen szereplő Magyarország jutott be a négyesdöntőbe. Nemzeti válogattunk először Wales-t, majd az NDK-t és Franciaországot búcsúztatta. Spanyolország mindeközben Románia, Észak-Írország és Írország csapatain verekedte át magát, míg Dánia Málta, Luxemburg és Albánia együtteseit gyűrte le a selejtezők keretein belül.

Az 1964-es torna hivatalos logója (forrás: Wikipedia Commons)

A Szovjetunió némileg könnyebb helyzetben volt, miután a megnövekedett létszám miatt három válogatott (köztük a címvédő) erőnyerőként rögtön a legjobb 16 közé jutott. Ugyanakkor nem mondhatnánk, hogy a szovjetek könnyű ellenfelekkel találták szembe magukat. Előbb Olaszországot, majd Svédországot kellett felülmúlniuk ahhoz, hogy a döntő négyestornán jelen lehessenek.

A legjobb magyar Eb-szereplés

Az 1964-es Európa-bajnokságot illetően nem kerülhető meg Magyarország teljesítménye. Ebben az időben már Szentmihályi Antal védte a kapunkat, aki a legendás Grosics Gyula helyét vette át. A védelemben a fantasztikusan fejelő Mészöly Kálmán mellett olyan kiválóságok játszottak, mint Sárosi László, Ihász Kálmán vagy a pontrúgások mestere, Novák Dezső.

Középpályáról kiemelendő Nagy István és Sipos Ferenc, míg a támadóknál elég csak megemlíteni Albert Flórián, Tichy Lajos és Sándor Károly nevét. Noha nyugodtan folytathatnánk még a névsorolvasást, hiszen kiváló csapat állt össze ekkoriban. Ezt bizonyította, hogy az Európai Nemzetek Kupája selejtezőit veretlenül vívtuk meg. Wales ellen elsőre 3:1-re nyertünk, majd a visszavágón már az 1:1 is elég volt. A kelet-németek ellen hasonló volt a forgatókönyv: az első meccsen 2:1, majd egy döntetlen igaz, ott már egy gólzáporos, 3:3-ra végződő mérkőzésen kellett megvédenünk az előnyt. Franciaország pedig hiába nyújtott jó teljesítményt az első kontinenstornán, itt már nem jutottak el a négy közé, miután a magyarok kettős győzelemmel búcsúztatták őket. Az első összecsapás 2:1-re, a második pedig 3:1-re végződött.

Bene Ferenc az Újpest színeiben (forrás: X.com)

Az említett selejtezőkön játékosaink közül Tichy Lajos volt a legeredményesebb 4 góllal, de nem maradt le sokkal a fiatal tehetségek táborát erősítő Bene Ferenc sem, aki 3 találattal zárt. Az ekkortájt az Újpestet erősítő játékosra a folytatásban is lehetett számítani, mivel a négy országot számláló spanyolországi torna mindkét magyar vonatkozású meccsén betalált, mégpedig két igazán ikonikus helyszínen.

Dráma és bronzérem

A mérkőzéseket a Real Madrid otthonául szolgáló Santiago Bernabéu stadionban, illetőleg az FC Barcelona szintén legendás szentélyében, a Camp Nou-ban rendezték. A magyar válogatott elődöntőjére az előbbi helyszínen került sor, éppen a házigazdák ellen. A feljegyzések szerint hatalmas hőségben csaptak össze a csapatok, melyből egy igazán izgalmas mérkőzés kerekedett. A vezetést a spanyolok szerezték meg a 39. percben Jesús María Pereda révén, s már közel voltak a győzelemhez, amikor Bene kiegyenlített. Jöhetett a hosszabbítás, melyben több nagy magyar helyzet is kimaradt, ellenfelünk viszont Amancio Amaro góljával megnyerte a találkozót és bejutott a döntőbe.

A magyar válogatott kezdőcsapata a spanyolok elleni elődöntőn. (forrás: magyarfutball.hu)

Magyarországnak így maradt a bronzmeccs, ahol a szovjetektől 3:0-ás vereséget szenvedő Dánia ellen kellett megküzdenie a dobogóért. Ezt a harcot viszont már sikerrel abszolválta a nemzeti csapat. A meccs alakulását tekintve mintha csak a Spanyolország elleni elődöntő fordítottja játszódott volna le. Ezúttal Bene góljával mi szereztünk vezetést, majd pár perccel a lefújás előtt egyenlítettek a dánok és a hosszabbítás döntött. Itt azonban előjött Novák Dezső tehetsége, aki a 107. percben sikeresen értékesített egy büntetőt, három perccel később pedig újabb találatával beállította a 3:1-es végeredményt. Csapatunk ezzel az ország történetének máig legjobb Európa-bajnoki helyezését érte el.

Pikáns párharc a fináléban

Spanyolország és Szovjetunió válogatottjai már az 1960-as torna selejtezőjének utolsó körében is találkozhattak volna, ám akkor politikai okokból nem kerülhetett sor a párharcra. A spanyolok akkori vezetője, Franco tábornok utasítására a csapat nem utazhatott el, így feladták a küzdelmet. Négy évvel később viszont már az ország vállalta a rendezést, a szovjetekkel való esetleges találkozás ellenére is, amire végül a döntőben került sor.

A lelátókon helyet foglaló közel 80 ezer ember valósággal tombolt, amikor a magyarok ellen is betaláló Pereda ezúttal a Szovjetunió ellen szerezte meg a vezetést. Huszainov azonban gyorsan egyenlített, s még csak a mérkőzés 8. percében jártak. A folytatásban azonban hosszú gólcsend következett, amit a spanyol Marcelino Jasin kései fejese tört meg. A gólpasszt az egész tornán brillírozó Pereda adta, a gólnak köszönhetően pedig Spanyolország kaparintotta meg a trófeát. Bár ekkor még senki sem sejthette, innentől kezdve egy hosszú és ínséges sorozat kezdődött az újdonsült bajnok számára, hiszen 2008-ig kellett várniuk a következő sikerre. Másrészt 2012-es győzelmükig senki sem tudott címet védeni az Európa-bajnokságokon.

Érdekességek a tornáról

  • Három magyar is bekerült a torna álomcsapatába, név szerint Novák Dezső, Albert Flórián és Bene Ferenc.
  • 1968 áprilisában Spanyolország nyerte meg az Eurovíziós Dalfesztivált, Massiel La, La, La című dalával. Ezzel a spanyolok az első olyan nemzetté váltak, amely egyszerre volt címvédő a dalversenyen és a labdarúgó-Európa-bajnokságon.

  • Ole Madsen 11 gólt szerzett a selejtezőben Dánia színeiben, majd visszautasította az FC Barcelona ajánlatát, mivel a dán válogatottban ekkoriban hivatalosan csak amatőr játékosok játszhattak.
  • Hárman zártak a góllövőlista élén kétgólosként: Jesús María Pereda a spanyoloktól, illetőleg honfitársaink közül Novák Dezső és Bene Ferenc.

UTAZÁSOK ÉS BELÉPŐJEGYEK A 2024-ES EURÓPA-BAJNOKSÁG MÉRKŐZÉSEIRE 🇩🇪