Forma1 – avagy a motorsportok aranybányája?

Olvasási idő 5 perc

Mindannyian ismerjük a mondást, hogy a pénz a világ mozgatórugója. Nincs ez máshogy a sport világában sem – sőt. A fociban, hokiban, de szinte bármely sportágban érvényes a “fizess és nyersz” szlogen, a motorsportok világában ez inkább “ha fizetsz, versenyezhetsz”.

Ha megnézzük az egyes Forma1-es csapatok anyagi helyzetét, szinte mindegyik a nullán van – azaz nincsenek mínuszban sem, de nyereség sem nagyon írható a számlákra. Vajon hogyan is működik ez a sportág pénzügyi szempontból?

Tekintettel a minden téren fura 2020-as évre, cikkünkben inkább a 2019-es mutatókkal foglalkozunk. Ebben az idényben az egyes csapatok bevétele elérte akár a kétmilliárd dollárt is. S hogy ebből mennyi is a nyereség? Kevesebb, mint azt elsőre gondolnánk.

Kiadások

Természetesen, mint minden üzletágban, az F1 világában is találkozik a bevétel és a kiadás görbéje. Ha nyereségesek akarunk lenni, értelemszerűen többet kell keresnünk, mint amennyit el tudunk költeni. Az F1-ben 4 kategóriára oszthatjuk a kiadásokat, amelyek összegét átlagoltuk.

  • Kutatás és fejlesztés (56 mil. USD évente)

A biznisz ezen része főleg a tesztelések és innovációk területére összpontosít, hogy a csapatok tudják tartani a lépést a konkurenciával szemben. Ide sorolhatjuk az új alkatrészek fejlesztését, az aerodinamikai teszteket, a motor fejlesztését és a különböző technikák alkalmazását.

  • Fizetések (58 mil USD)

Ez egy egészen egyértelmű kategória: az alkalmazottak, mérnökök, technikusok fizetése, de a pilóták jövedelme is ide tartozik – beleértve Hamilton 40 milliós gázsiját is.

  • Alkatrészek  (53 mil USD)

Ide tartozik lényegében minden, amire szükség van ahhoz, hogy össze tudják állítani az autót: spoilerek, fékek, sebességváltó, de az egyes gyártók motorjainak vásárlása is. Egy jármű teljes ára körülbelül 12-14 millió dollár. A motor önmagában több mint 10 millióba kerül.

  • A csapat működtetése (50 mil USD)

Ez magába foglal mindent, ami elengedhetetlen az egyes istállók működéséhez: logisztika, a szállás, az étel, az üzemanyag, az informatikai alkatrészek, az istálló berendezése, felszerelése stb.

Mindent összegezve kb. 220 millió dollár a kiadások végeredménye. Ez az összeg csupán egy átlag, hiszen az egyes csapatok költségvetése merőben eltérhet egymástól.

Vajon honnan származik a Forma1-ben a pénz?

A bevételeket nézve szintén több kategóriát tudunk felsorolni, attól függően persze, hogy az egyes istállók hol helyezkednek el a ranglétrán. Az első kategória a FOM Payments, amely a Forma1 vezetőségétől származó bevételeket jelenti. Ez azonban egy kicsit bonyolultabb az átlagnál.

Kezdetben 36 millió dollárt kapnak azok a csapatok, amelyek legalább két évadban részt vesznek a versenyben. Bevételi forrást jelenthet az is, ha az adott csapat minél előkelőbb helyezést ér el az előző szezonban.

Az első helyen álló Mercedes 61 milliót, míg az utolsóként végző Williams csak 13 milliót keresett. Ez ebben a formában abszolút igazságos, hiszen így mindenki annyit kap, amennyit megérdemel.

A Ferrari bónusz, azaz az LST (Long standing team) szintén egy kategória, amelyet a vörös istálló kap csupán azért, mert régóta részese a versenynek. Ők 68 millió dollárhoz jutnak hozzá az F1 vezetősége által.

Az egyik legtitokzatosabb juttatás az ún. CCB (Constructors Championship Bonus), amelynek előnyét négy csapat, a Mercedes, a Ferrari, a McLaren és a RedBull élvezi. Az élmezőny csapatai az elmúlt négy év sikereiért 33-41 mil. dollárt kapnak.

További 35 millió landolt a Mercedes zsebében a két egymás utáni bajnoki cím elnyerése miatt, 35 milliót kaszált a RedBull is, méghozzá a televíziós közvetítési jogok szerződésének aláírása miatt, 10 millió pedig a Williams istállónak jutott mint „heritage payment“ (ún. örökségi jutalék), mivel a csapat régóta részese a száguldó cirkusznak.

Szinte már ezekből az összegekből is láthatjuk, hogy egyes csapatoknak nagy motivációt jelent, hogy minél előbb végezzenek a rajtrácson. Ezek azonban csak a verseny szervezőitől származó pénzek, a többit kénytelenek a csapatok saját maguknak kitermelni.

Kövessen minket az Instagramon is! Érdekességek és hírek a sport világából: @FociTour.hu

Egyéb bevételi források

Kétségtelenül sok múlik a szponzorok által kínált összegeken is. Minden csapatnak megvannak a maga támogatói, amelyek rendszerint elhelyezik logóikat a versenyautókon, vagy bármely látható felületen. Természetesen a legtöbbet a legjobban teljesítő csapatoknak fizetnek, hiszen a sikereik által a szponzorok logóit rengetegen látják a televíziós közvetítések során.

A bevételek jelentős részét teszik ki továbbá a befektetések is – a tulajdonosok a csapatukban bízva fektetik be pénzüket. Ott van például a Daimler AG, amely az egyik legnagyobb motorgyártó a világon, ők gyártják a Mercedes motorokat, emellett az F1-ben ők a Mercedes csapat tulajdonosai is.

A RedBull tulajdonában van az azonos nevű istálló, valamint pl. az Alpha Tauri is. Egyértelmű, hogy minél gazdagabb az adott tulaj, annál több pénzt fektet a csapatba, ezért is olyan nagy a különbség a gazdagabb és szegényebb csapatok között.

A legutolsó kategória a pilóták utáni jövedelem. Leegyszerűsítve: azokról a pénzekről van szó, amelyet az apukák fizetnek azért, hogy fiaik versenyezhessenek. Ide tartozik pl. Lance Stroll és Nyikita Mazepin.

Lance Stroll apja, Lawrence Stroll 2017-ben 30 milluó dollárt fizetett a Williams istállónak, hogy fia versenyezhessen. Ahányszor az apuka továbbállt, vitte magával a fiát egy másik csapathoz: először a RacingPointba, majd az AstonMartinhoz.

Ez a kategória főként a szegényebb csapatoknak jelent fontos bevételi forrást, akiknek minden egyes dollárra szüksége van.

A Mercedes 2019-ben kb. 445 millió dollárt költött, s 420 millió dollárt keresett – így 5 milliós veszteséggel zárt. A Haas-nál 150 milliót költöttek, de nagyjából ugyanennyit meg is kerestek, szóval gyakorlatilag a nullán vannak.

Ahhoz tehát, hogy a csapatok jókora bevételre tegyenek szert, annál több pénzt kell befektetni. Legyen szó motorfejlesztésről, az alkatrészek specializálásáról vagy egyéb fejlesztésekről, a pénz jelenti a kulcsszót. A különbség csupán a megnyert futamok és VB-címek számában mutatkozik meg.

Miért is van értelme a versenyzésnek?

Az F1 valójában nem is az egyes istállók nyereségéről szól, hanem arról, hogy miként épülhet be a köztudatba egy vállalkozás vagy egy márkanév.

A tehetősebbek azért vesznek pl. Mercedest vagy Ferrarit, mert azt látják, hogy ezek a márkák több évtizede képviseltetik magukat a Forma1-ben. A legnagyobb poén az, hogy maguk az istállók az idény alatt korántsem szedik meg magukat annyira, mint az anyavállalat, aki velük ellentétben dúskál a pénzben, hiszen tőlük vásárolják főként a személyautókat.

Hasonlóan működik ez a RedBull energiaitallal is.

Új időkre virradtunk

A végtelen költségvetések ideje idén azonban véget érni látszik. Az ún. költségsapka, vagyis a költségvetési limit azt jelenti, hogy a csapatok a 2021-es szezonban egy meghatározott összeg felett nem költhetnek az autó teljesítményének javítására. Ezzel próbálják a kisebb istállók esélyeit növelni, és arra ösztönözni a nagycsapatokat, hogy kevesebb erőforrásból nagyobb teljesítményt legyenek képesek kihozni.

A The Race által közzétett, megbízható információk szerint maradt az a 145 millió dolláros költségsapka 2021-re.

Vajon ezáltal sikerül elkerülni azt, hogy két csapat legyen csupán versenyben?

UTAZÁSI ÉS BELÉPŐJEGYES AJÁNLATOK A FORMA 1 FUTAMOKRA